Az 1711-es fegyverletétel helyszínén a kedvezőtlen időjárás ellenére is szép számmal összegyűltek, bizonyítva, hogy Rákóczi fejedelem és az ő kurucainak szabadságharca három évszázad ködében is élénken él a partiumi magyarság lelkében. Mert a szabadság iránti vágyat nem lehetett kiirtani a magyarból akkor sem, és nem lehet most sem.
Erről beszélt köszöntőjében Muzsnay Árpád főszervező és Pataki Csaba megyei tanácselnök ünnepi beszédében. Patakit magyarországi „kollégái”, Török Dezső, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Közgyűlés elnöke és Seszták Oszkár, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés elnöke követte, de köszöntötte az egybegyűlteket Gheorghe David, Majtény község polgármestere is.
A kismajtényiak egy zászlót kaptak ajándékba Lendvai Zoltántól, a Szent István Nemesi Rend Első Alapítványának alapító tagjától, de a megemlékezésről nem hiányozhatott maga II. Rákóczi Ferenc fejedelem sem: a szabadságharcost az Egerből érkező színművész, Kelemen Csaba művészien, Mészáros Kálmán budapesti kutató pedig tudományosan idézte meg. A kor szellemét pedig Nagy Csaba nyíregyházai tárogatóművész idézte fel a kurucok emblematikus hangszerével, a tárogatóval.
Az eseményt a majtényi hagyományőrző tánccsoport, a mátészalkai Dancs Lajos Népdalkör, a Szatmárnémeti Művészeti Iskola népi ének és citerás növendékei, a nagyecsedi Rákóczi Kovács Gusztáv Hagyományőrző Együttes, a nagykárolyi Rekettye Néptánccsoport, az ópályi Horpácsik János Néptánccsoport, a tyukodi hagyományőrző dalcsoport, valamint domahidi, kis- és nagymajtényi, szilágysomlyói énekesek és szavalók tették ünnepélyesebbé.
A koszorúzást Balogh Sándor, a kismajtényi RMDSZ elnöke vezette le, amihez díszőrséget álltak a szatmárnémeti Dsida Jenő és a szilágysomlyói Báthory István cserkészcsapatok tagjai. Az ünnepség Balogh Enikő kismajtényi lelkipásztornő záró áldásával ért véget.
A megemlékezés azonban egy nappal korábban, az fegyverletételt közvető békekötés helyszínén, Szatmárnémetiben kezdődött, ahol a megyei múzeumban tudományos tanácskozást szerveztek. Muzsnay Árpád köszöntőjét követően Keresztesi Csaba (Szatmárnémeti), Fleisz János (Nagyvárad), Csatáry György (Beregszász). Balogh Béla (Nagybánya), Czigány István budapesti ezredes és hadtörténész, Mandula Tibor (Szatmárnémeti), Póti Eduárd-János (Szatmárnémeti), Kónya Péter (Eperjes), Kereskényi Sándor (Szatmárnémeti), Balogh Judit (Eger), Molnár Sándor (Vaja), Gyulai Éva (Miskolc), Mészáros Kálmán (Budapest), Tamás Edit (Sárospatak), és Zubanics László (Beregszász) tartott majd előadást II. Rákóczi Ferenc élete, személyisége, történelmi szerepe kapcsán.